Mobiles In The Air

Nyereményjátékok- avagy verseny a vásárlókért

Ki ne adná meg az esélyt arra, hogy ingyen külföldre utazhasson vagy tulajdonosa legyen egy új személygépkocsinak? Vagy ki ne csábulna el azon termék felé, amelyhez ajándék jár? Éppen ezért melyik az a vállalkozás, amely ne hirdetne nyereményjátékokat, akciókat, ne adna ajándékokat néhanapján a termékei mellé? De vajon a promóciók kidolgozói tisztában vannak azzal, hogy az egyébként igen jól csengő, vásárlásösztönző akciók milyen adóterheket róhatnak a társaságra? És azzal, hogy átgondolt promóciók esetén ezek az adóterhek elkerülhetőek, vagy legalább csökkenthetőek lennének? A válasz általában: nem. Nekünk, adózási szakembereknek a feladatunk, hogy erre felhívjuk a figyelmet, és az akciók kidolgozásánál a háttérben biztos kézzel működjünk közre abban, hogy a felesleges adóterhektől a vállalkozásokat megkíméljük.

A nyereményjátékokat jellemzően marketing szakemberek dolgozzák ki, aszerint, hogy milyen típusú akció felel meg a marketing céloknak és a cég költségvetésének. De az effajta promóciók nem csak a nyeremény vagy a szervezés miatt jelentenek költséget a cég számára. Attól függően, hogy milyen típusú vásárlásösztönző akcióról beszélünk, a személyi jövedelemadó mellett társasági adó, áfa és már reklámadó szempontból is át kell gondolni a költségeket.

A személyi jövedelemadónál maradva az egyes promóciók megítélése igen széles skálán mozoghat. Hogy csak néhány példát említsünk, a juttatott ajándék minősülhet ajándéksorsolásból származó jövedelemnek, verseny, vetélkedő díjának, adómentes üzletpolitikai célú juttatásnak, árumintának, vagy adóköteles üzletpolitikai juttatásnak is. És ezek mindegyike más-más adóterhet ró a juttató vállalkozásra. Még az is elképzelhető, hogy egy átgondolatlan játék eredményeként a juttatott nyeremény a magánszemély összevont adóalapjának részeként adózik.

A cél tehát minden esetben a lehető legkisebb adóteher elérése a marketing célokat is figyelembe véve, és a legrosszabb lehetőségek (az összevont adóalap részeként történő adóztatás) kizárása. Mit kell ehhez tennünk? Először is, ismerjük meg a személyi jövedelemadó törvény nyújtotta lehetőségeket!

Jelen cikkünkben egy igen népszerű promóciós forma, a verseny, vetélkedő feltételeit mutatjuk be. Bár adózási szempontból számos kedvezőbb megoldás is választható, mégis a tanácsadói gyakorlatunk során igen gyakran találkozunk ilyen játékokkal.

A vetélkedő, verseny feltételei

Verseny, vetélkedő díjáról beszélhetünk olyan esetekben, ha a játékon való részvétel vásárláshoz és blokkal történő regisztrációhoz kötött, de a résztvevőknek további feladatuk is van. Például meg kell tervezniük és rajzolniuk az adott termék legújabb csomagolását, megadott szempontok figyelembe vétele mellett le kell fényképezniük magukat a termékkel vagy meg kell válaszolniuk helyesen a céggel kapcsolatos kérdéseket.

Vetélkedőnek, versenynek minősül a nyereményjáték, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek: a játék nyilvánosan meghirdetett; a feltételek bárki számára azonosak; az adott feladat, cél elérése érdekében a résztvevők tudásuk, képességük vagy adottságuk birtokában egymással megmérkőznek, versengenek (a siker és győzelem elérése inkább a versenyzőn és nem külső tényezőkön múlik); valamint, ha a nyeremény nem pénz.

A feltételek látszólag egyértelműek, de akár egy kis eltérés is megváltoztathatja a nyereményjáték megítélését. Az „ördög” valóban az apró részletekben rejlik. Nézzük részletesen az egyes feltételeket!

Vetélkedő, verseny vagy valami más?

Nyilvános meghirdetés, azonos feltételekkel: Nyilvános meghirdetésnek számít, ha nem feltétlenül bárki, de egy „megfelelően széles kör” vehet részt a játékban.  Széles körnek számít a gyakorlatban az is, ha csak egy meghatározott kör (pl.: a középiskolások) vehet részt a játékban. Elgondolkodtató azonban, hogy megfelelően széles-e a kör, ha csupán egy adott intézmény hallgatói nevezhetnek. A megfelelően széles kör elbírálása minden esetben az adott játék körülményein múlik.

Képesség, tudás: A győztes kiválasztásának objektív szempontok figyelembe vételén kell alapulnia. De egy rajzverseny esetében, amely általában szubjektív megítélés alá esik, mi vagy ki döntse el, hogy ki a jobb? Egy szakmai zsűri vagy egy közönség szavazás? A közösségi oldalak térhódításával egyre népszerűbbé válnak a szervezők oldalán meghirdetett promóciós játékok, ahol az adott pályázati munkára leadott „like”-ok száma a döntő. Ennek nyereményjátékok szempontjából való kezelése azonban még nem tisztázott. Nem egyértelmű ugyanis, hogy a szavazás során valóban a legjobban teljesítő versenyző nyer-e vagy az, akinek a legtöbb ismerőse van. Ha az a cél, hogy a promóciónk a verseny kategóriájába tartozzon, érdemes a győztes kiválasztásához a lehető legobjektívebb szempontokat rendelni, és ezeket a verseny meghirdetésénél egyértelműsíteni a résztvevőkben is.

Külső tényezők befolyásolása: Elgondolkodtató például a tippelős játékok megítélése, ahol a szervező által eladott termékek számát kell a lehető legpontosabban megtippelni. Csakhogy, itt már egy harmadik szereplő teljesítménye is bejátszik a végeredménybe. Márpedig harmadik szereplő bevonása esetén már nem az egyéni teljesítményen múlik az eredmény, hanem nagy mértékben a szerencsén, vagy a résztvevőkön kívülálló tényezőkön, így bukhat a versenyként való megítélés lehetősége.

A felsoroltakon kívül számos egyedi tényező is befolyásolhatja a játék megítélését. De miért is fontos ez?

A vetélkedő, verseny adózása

Verseny, vetélkedő díja esetén személyi jövedelemadó szempontból a szervezőt a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után 15 százalék (összesen 17,7 százalék) adófizetési kötelezettség terheli. Ez első ránézésre nem feltétlenül tűnik kedvezőnek, de ha hozzátesszük, hogy ilyen esetekben a juttatót egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli, mindjárt más szemmel nézünk a juttatásra. Főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ha a fenti kiíráshoz hasonló, de valamely feltételt nem maradéktalanul teljesítő promóciót hirdet a cég, a nyeremény adózása teljesen más lesz (az összes adóteher elérheti a 49,98 százalékot vagy akár a munkabért sújtó adóteher merülhet fel).

A fenti példákból is látszik, hogy a nyereményjátékok megítélése igen sok tényezőn múlik. A besorolás során a játékszabályzatban szereplő összes feltételnek és kitételnek meghatározó jelentősége lehet, amely befolyásolja a promóció adózási szempontú megítélését is. Éppen ezért tartjuk elengedhetetlenül fontosnak, hogy az adózási szakemberek tisztában legyenek a lehetőségekkel, és a promóciók kidolgozása kellő adójogi gondossággal történjen. Ebben igyekszünk segítséget nyújtani a márciusi kreditpontos előadásunkon.

Amennyiben a fentiek kapcsán bármilyen kérdésük merülne fel, tanácsadóink készséggel állnak rendelkezésre.

 

Leave a Reply